Cincy szurkolóként elég keserű szájízzel írok erről a szezonról, pontosabban a Bengals-t érintő részéről. Nem mondok nagy marhaságot, ha azt mondom, hogy ennél a 4-12-s évnél sokkal többet várt minden Bengals szurkoló, NFL szakértő, a játékosok és az amerikai futball társadalom is.
A tavaly AFC North bajnoki címet nyerő csapat méltán volt nagyon népszerű és szimpatikus. Volt egy kiemelkedő futójáték, egy tehetséges, egységes fiatal védelem és egy nagyon sikeres jövőkép a csapatnál. A Jets elleni vereség, még ha fájó is volt, betudható a csapat szétesésének, amely talán Chris Henry halálakor történt. Megviselte a játékosokat a Playoff előtt.
Az Off-season nagy híre volt, hogy érkezik többek közt Terrell Owens (és Adam Packman Jones). T.O. neve garancia a jó játékra évek óta, akárhol játszott, jól játszott, igaz Buffalo-ban nem, de a Buffalo hagyományosan szürke csapat, onnan elég nehéz kiemelkedni valljuk be őszintén. T.O.-nak örült mindenki mint majom a farkának. Én is, és ma sem bánom, hogy Bengal lett.
Az öröm alapja többek közt az volt, hogy Palmer és T.O. nagyon jól megértette egymást afelkészülés alatt, sőt a QB és a WR még az edzőtábor előtt is együtt edzett Floridában, ergo teljesen összeszoktak, másik alapja, hogy Ochocinco és T.O. hatalmas cimborák, mellesleg 2 elit WR, és úgy gondolta a Staff, hogy ez hatalmas lehetőség lehet egy kiugró, passzjátékon alapuló szezonra. Ez nem jött be.
Palmer egész évben nyomás alatt, idegesen és idétlenül játszott. T.O. hiába hozott össze 9 TD-t és 983 Yardot, a szezon végén már odáig elment a nyilatkozataiban, hogy, idézem "Nem tudom magamnak passzolni a labdát". Van is benne igazság. T.O. jó teljesítményének másik hátul ütője Ochocinco pocsék szereplése volt. Egy kezem elég arra, hogy megszámoljam, hogy Ocho hány mérkőzésen játszott jól, sőt, a Steelers elleni hazai meccsen Marvin Lewis egyszerűen leültette a padra a hisztiző játékost. A tavaly jól működő futójáték is háttérbe szorult. Cedric Benson koránt sem futott olyan jó idényt mint 2009-ben, egyrészt sokkal kevesebb és más jellegűbb volt a futójáték playhívása másrészt a támadófal is borzalmasan teljesített, mind futó, mind passzjáték alkalmával. A másik két futó, Scott és Leonard is csak epizód szerepet kapott idén (is). Benson-hoz még; voltak jó mérkőzései, de sok fumble -t hagyott el, pl az Atlanta ellen, amikor meglehetett volna meccs, ha nincsenek hatalmas egyéni hibák, mint a támadó mind a védő csapategységnél. A támadórészlegnél meg kell említeni Jordan Shipley és Jermaine Gresham nevét, akik rookie-ként is jó szezont mentek és stabil tagjaivá váltak a Bengals támadócsapatának. Fontos még Jermaine Simpson és André Caldwell neve, akiket egész évben jegelt szinte a Staff T.O. és Ochocinco mögött. Simpson és Caldwell pazar módon játszott az utolsó két meccsen, mikor a két celeb megsérült, és a már említett pazar játékkal vertük meg végül a Chargers-t. Nem is akárhogy.
Carson Palmer esete érdekes. Sokan leírták, többek közt én is. Nagyon görcsösen, pontatlanul és motiválatlanul játszott, főleg mikor a két sztár elkapó a pályán volt. Rejtély, hogy két névtelen elkapóval, hogy hozott le két parádés mérkőzést. Mindenesetre már többen T.O. és Ochocinco távozásáról beszélnek. Benson jövője még kérdéses mivel, lejár az ő szerződése is, de mivel a staff újra a futást helyezi előtérbe, lehet, hogy hosszabbítunk vele. Ki kell jelenteni, hogy a passzjátékra való hardcore átállás nagyon rossz húzás volt, és a szezonba került.
A védelem és másképp festett mint tavaly. A jól szervezett védelem pillanatok alatt szétesett. A védőfalban Odom és Geathers nagyon gyenge volt, oly annyira, hogy Odom már nem is fér be a kezdőbe, ugyanis a rookie, 2.körös, Carlos Dunlap kiszorította már az első évében. Geathers is már csak a rotációnak hála van a pályán, ugyanis Micheal Johnson, 2 éves, hatalmasat játszott idén, amikor játszott. Középen Geno Atkins és Peko jó páros lehet,ha Atkins magára szed egy kis rutint. A LB sor elég felemás. Tehetséges részleg, voltak jó pillanataik, mégis azt mondom, hogy gyenge volt idén a futás elleni védelem. Ugye kiemelkedő MLB nélkül nehéz. Rivers nagyon jó OLB lehet, Mauluga is jó szezont futott. Jövőre sokat várunk ezen a poszton Roy Muckelroy-tól, aki idén még nem igen mutathatta meg képességeit.
A secondary kész katasztrófa volt idén. Már ami a sérüléseket illeti. A fél CB Corp kidőlt rövidebb-hosszabb időre. A Joseph-Hall páros, ha egészséges mind2 tagja, liga elit megközelítőleg, viszont ha csak az egyik megsérül..vége. Packman Jones nem vált be, bár voltak jó meccsei, Nickelben gyenge volt, és meg is sérült. Ghee rutintalan volt. Üde színfolt volt Jonathan Wade, az egykori Lions CB aki FA -ként került szezonközben hozzánk. Meglepően jól játszott, nem mondom, hogy elit CB (távolról sem az) de a minimum szintet amit kell azt becsületesen, nézhetően lehozta. Meg is lepődtünk egy páran, hogy ez a védő nem fért be a, az amúgy nem az erejéről híres, Lions sec-be. Én számomra a Safety egy hiányposzt. Év elején érkezett Reggie Nelson a Jax csapatától. A néha 1.körös pick nagyon hullámzó volt, de az idén végére belejött és megmutatta, hogy miért is volt 1.körös. Mellette viszont nem volt egy stabil társ. Gibril Wilson megsérült rögtön az elején, azóta már FA, Williams és Ndukwe meg átlagos, vagy annál is gyengébb teljesítményt produkált meccseken át. Szerintem hiányposzt a Safety és draftolni kell oda, pl. Peterson-t az LSU -ról. (Aki CB, de tud Safety-t játszani).
Hiányposzt volt a FB Vakapuna sérülése óta, de ezt Pressley (ex-Tampa Bay) jól megoldotta. Talán kell a közeljövőben egy TE, mivel Kelly kiöregszik, és szerintem a támadófal azonnali erősítésre szorul, ha futójátékot akarunk játszani. Secondarybe a Joseph, Hall, Packman Jones, Wade, Ghee 5-s az jó CB corpnak, Safety ugye kell. A MLB kérdését talán FA piacról kéne intézni, oda egy tapasztalt játékos kell.
Ami a schedule -t illeti;
Borzasztó volt nézni egy két meccsünket. 1. fordulóban még a Pats ellen idegenben, eladható volt a vereség. A Pats úgyis elit csapat, az nem szégyen. Második körben megvertük a Ravens-t 5! darab FG-lal, szerzett TD nélkül, igaz a Ravens is csak 1 TD-t tudott szerezni ellenünk. Így lett 15-10 a végeredmény. 3. körben elvertük a Panthers-t idegenben, amelyik csapat már a 3.körre szétesett. A Panthers szétesése is megérne egy misét, szegény Jimmy Clausen... 4. körben Payton Hillis és a Browns vert meg minket, ekkor kicsit felhorkantam, mert azt vártam, hogy behúzzuk (bezzeg ha tudtam volna). 1 hétre rá, újabb 3 pontos vereség, ezúttal hazai pályán a Tampa Bay ellen. Akkor még csak körvonalazódott, az ami később valóssággá vált, hogy ez a Tampa Bay bizony egy jó csapat. Aztán jött egy hét pihi. 7.körben sikerült felállni a padlóról majd mégis csak kikapni Atlantában. 8. körben egy már szinte legázolt Miami vert el minket a padlóról felállva, aztán rá egy hétre mi megint nagyot küzdve kaptunk ki a Steelers-től. Újabb 1 hétre rá a Colts ellen kapunk, újfent szorosan, majd rá egy hétre közel 30!pontos előnyt leadva 1 félidő alatt kapunk ki hazai pályán a BUFFALO BILLS csapatától. Na kérem szépen, itt lett tele a faszom izé hócipőm. Ezt követte egy sima zakó a Jets ellen, ahol a félidőben még vezettünk, aztán Pat Sims blöd hibája a Saints ellen a meccs végén amin szintén elbuktunk egy meccset, sima szopó a Steelers ellen Pittsburgh-ben, majd amikor ki kellett volna kapni győzelem a Browns ellen, hála Benson-nak, utána egy parádés siker a Chargers ellen majd a végén egy, a szezont jellemző, nyögve-nyelős bukó a Ravens ellen.