Mai posztom a "nem jött be" kategória játékosait fogja bemutatni az elmúlt 10 évben. Van akit már nem fogok újra bemutatni, mint pl. Jansen-t vagy Oddo -t, de lesz akiről még1szer leveszem a keresztet, mint pl. Ottl. Elég veretes a névsor, úgy, hogy a munkához már be is raktam a Rammstein lejátszási listát.
Berkant Göktan (1998-2001, német-török)
A már müncheni születésű "német-török" Göktan története sem mindennapi. Echte saját nevelés, aki 98-ban be is mutatkozott Ottmar Hitzfeld irányítása alatt. Fiatal korára való tekintettel folyamatosan kölcsönadtuk, majd 2001-ben távozott a Galatasaray gárdájába. Nagy pályafutása nem lett végül. Játszott a Besiktas, a Kaiserslautern és az 1860! München gárdájában. 2008-ban kábszer fogyasztáson kapták, azonnal repült a Sechzig gárdájából. Jó ideig klub nélkül tengődött, majd egy kis időre Thaiföldön próbált meg kezdeni magával valamit. Most újfent klub nélkül áll.
Alou Diarra (2000-2002, mali-francia)
Diarra fiatal reménységként került hozzánk, s miután nem sok sót evett meg, tovább is adtuk a Liverpool-nak 2 év múlva. Karrierje 2005, 2006tól indul meg felfelé, mialatt Franciaország egyik legjobb védekezőközéppályása lett. A Bordeaux színeiben gólt szerzett ellenünk a BL-ben 1-2 éve. 34-szeres francia válogatott, piaci értéke: 12 millió euró. Játszott még a Lens és a Lyon csapatában is.
Pablo Thiam (2001-2003, Guinea-német)
Pablo Thiam leigazolása már akkor is nagy talány volt, hiszen 27-28 éves korára még semmit sem mutatott ami alapján neki helye lett volna nálunk. Sérülései és tehetsége hiánya miatt, 2 év alatt csak 16 Bundesliga mérkőzés abszolvált. Utánunk a Wolfsburg csapatához került, ahol játszogatott 3 éven át alapemberként. Pályafutását 2008-ban fejezte rengeteg sérüléstől gyötörve. Jelenleg is a Farkasok alkalmazásába áll mint üzleti asszisztens.
Alexander Bugera (1997-2003, német)
Bugera saját nevelés, aki hiába volt utánpótlás válogatott, sehogy sem tudta megvetni a lábát az "A" keretben. Többszöri kölcsönadás után végül eladtuk az MSV Duisburg csapatába ahol alapember lett a Bundesliga II-ben. Jelenleg a Bundesliga 1-s Kaiserslautern játékosa. Az elmúlt szezonban 12 mérkőzésen lépett pályára a Bundesliga-ban.
Markus Feulner (1997-2004, német)
Markus Feulner számomra szomorú eset. Tehetséges és ügyes játékos, aki nem hozta ki belőle azt ami igazán benne van. Nálunk olyan haj de sok lehetőséget nem kapott a bizonyításra, hiába volt utánpótlás válogatott. Tőlünk a Kölnhöz, később pedig a Mainzhoz igazolt, ahol csapata legjobbja lett. Le is csapott rá a Dortmund, ahol valamiért megint nem tudta kihozni magából azt, ami egyébként ott van benne. Német bajnok. Következő szezontól a Nürnbergben folytatja.
Piotr Trochowski (1999-2005, német-lengyel)
Na Trocho története is érthetetlen, abból a szempontból mint Hummels esete, hogy érthetetlen, hogy miért nem látták meg benne a tehetséget. Nálunk alig kapott lehetőséget, el-el vétve. Fiatalon került hozzánk a St.Pauli U-17ből, hogy később a HSV színeiben kiemelkedő játékossá váljon. A hamburgi csapatnál nagyon kiforott, jó játékos lett belőle. Válogatott lett, ott volt a 2008-s EB-n és a 2010-s VB-n. Philipp Lahm egyik legjobb cimborája. Német szakértők szerint, Ő az egyik, hanem a legtechnikásabb német játékos a jelenlegi mezőnyben. A következő szezontól a Sevilla játékosa lesz.
Tobias Rau (2003-2005, német)
Tobias Rau-t nyíltan is, Lahm párjának szánta a vezetőség, amelynek terveiben az állt, hogy egy tisztán FC Deutschland legyen ott a pályán, s, hogy a Bayern alkossa (újra) a német válogatott gerincét. Ennek a jegyében érkezett az akkor nagyra tartott Tobias Rau hozzánk. A Wolfsburgban alapembernek számító Rau nálunk nem találta meg a számításait. Folytonos sérülései miatt perifériára szorult, s két év múlva eladtuk az Arminia Bielefeld csapatának. A német futball egyik legnagyobb tehetségének kikiáltott fiatalember 2009-ben, alig 27 évesen vonult vissza. Azóta középiskolai tanárként dolgozik és besegít egy futball akadémia működésében.
Vahid Hashemian (2004-2005, iráni)
Tipikusan "what the fuck" igazolás. 1 jó bochumi év után hoztuk el, s húztuk rá a 9-s mezt. Az 1 müncheni éve katasztrófa volt, 9 Bundesliga meccsen játszott, és 16 tétmeccsen 1 gólt tudott csak felmutatni. Egyszerűen nem értem, hogy mi a faszt keresett itt?! Utánunk eligazolt Hannoverbe, ahol olyan semmilyen volt, majd megpróbálta még1szer Bochum városát. Jelenleg a Persepolis Teherán játékosa.
Sebastian Deisler (2002-2007, német)
A játékos akit egy lapon említhettünk volna Uwe Seeler-rel. Talán a legnagyobb potenciállal bíró német játékos volt a 2000-s évek elején. A Mönchengladbach nevelése, de a Hertha BSC csapatánál vált igazán ismert és elismert labdarúgóvá. Már úgy került hozzánk, hogy rutinos, válogatott játékos volt, mindezt 22 évesen! Deisler a középpálya szinte minden pontján használható volt, ha támadásról volt szó, szélen, középen. Sokan benne látták a német futball jövőjét, megváltóját, aki majd emblematikus alakja lesz a Nationalelf-nek. Sajnos sérülései miatt szinte 1 szezont sem tudott lehozni teljesen, sőt legtöbbször még a felét sem. 2007-ben a folyamatos sérülései legyőzték ők. Lelkileg beteggé vált, megjelent nála a Burn out szindróma. Pályafutását fiatalon abbahagyta, jelenleg bolttulajdonos. Talán a legszomorúbb sztori amivel Bayern szurkoló játékosnál előfordult.
Julio dos Santos (2006-2008, paraguayi-spanyol)
dos Santos lett volna, aki pótolta volna Ballack-t a szervező posztján a középpályán. Ugye ekkor még Schweinsteiger-t leginkább szélen erőltette Magath, bár neki is volt már egy ilyen lövése, hogy középre kéne tenni. dos Santos 2 év alatt 5! Bundesliga meccsen játszott, beleértve a wolfsburgi kalandját is. Ekkora mafla nagy flopot..jesszus. Folyamatosan sérült, fizikálisan gyenge játékos, aki rejtélyes módon válogatott játékos, na, nem is Spanyolországban ;) Jelenleg Paraguayban játszik, 500 ezer euró az értéke.
Paolo Guerrero (2003-2006, perui)
Hatalmas lendülettel indult az ifjú játékos karrierje. Uli Hoeneß egyenesen el volt ájulva tőle, akárcsak hazájában a drukkerek, akik "Inka istennek" tartották a fiatal gólvágót. A Limából érkező játékos először az amatőrcsapatba került, majd felkerült a nagyok közé is, ahol játszogatott, de elmaradt a nagy áttörés nála is. A kiváló képességű játékos 2006-ban került Hamburgba, ahol nem mindig tudott kitörni a "Joker-csere" szerepéből. Jellemző rá a forrófejűség, volt olyan eset, hogy dühében a Hannover elleni derbin fejbe dobott egy szurkolót a kulacsával.
Ali Karimi (2005-2007, iráni)
Ő az, akit úgy adtak el nekünk mint "Ázsia Maradona-ja". Nagyon fasza videók voltak róla a YouTube-n, ahogy őrületbe kergeti az ellenfél játékosait. Meg is vettük azon nyomban, hogy aztán két évig semmit se csináljon. Meg kell hagyni Felix Magath játékospolitikája elég.... hajmeresztő. 2 év alatt 33 Bundesliga mérkőzésen játszott, minden különösebb feltűnés nélkül. Hazája nemzeti hőse ezután Katarba majd hazament. Félév erejéig Magath leigazolta őt a Schalke csapatához (minek?), hogy aztán Rangnick mester kipicsázza. Következő szezontól Hashemian csapattársaként fognak nevet szerezni a Persepolis Teherán gárdájának...
Roque Santa Cruz (1999-2007, paraguayi)
Santa Cruz valósággal hazájának csodagyereke. Alig 16 évesen már az ország legjobb csapatában játszott a profi ligában, válogatott lett 18 évesen. Nem csoda, hogy a mai napig Paraguay első számú játékosa, hiszen még mindig csak 30 éves. Így került hozzánk 99-ben, úgy, hogy a Real Madrid helyett jött hozzánk. Santa Cruz aztán nálunk megkapta a "Sánta Cruz" becenevet. Nagyon keveset mutatott meg a tehetségéből, pedig próbálgattuk centerben és amolyan "Ribéry-s" szerepkörben is. Ennél is érthetetlenebb, hogy a válogatottban rendre jól játszott, csak nálunk nem. 2007-ben aprópénzért elvitte a Blackburn, ahol aztán hatalmas szezont húzott le. 37 meccs alatt 19szer talált be, el is vitte az akkor frissen meggazdagodó City őt, 21,5 millió euróért. Akkor talán páran verték a fejüket a falba, de szépen vissza is állt minden a régi kerékvágásba. Santa Cruz az elmúlt 2 évben 3 gólt lőtt a Premier League-ben, sőt, kölcsön is adták őt a Blackburn-nek idén. Tipikus "One year wounder". Arra volt jó az az 1 éve, hogy meggazdagodjon. Jelenlegi értéke 5 millió euró. (frászt 21...)
Andreas Görlitz (2004-2010, német)
Görlitz szintén szomorú története a német focinak. 2004-ben, saját magát elátkozva, érkezett hozzánk a Sechzig csapatától. Fiatal volt, tehetséges, gyors, jól adott be.. hihette mindenki, hogy kincset igazoltunk. Aztán jött az a fránya sérülés, ami rányomta a bélyegét az egész karrierjére. Soha sem tudott utána már tartósan játszani; Deisler 2. Bár kölcsönadtuk a KSC-nek, ahol alapember volt, mégsem tudta nálunk a lábát megvetni. Tavaly nyáron van Gaal nem tartott rá igényt, így került az Ingolstadt csapatába. Szabadidejében a depresszió elől a zenélésbe menekült, ahol jóval sikeresebb mint a fociban.
Jan Schlaudraff (2007-2008, német)
Ő volt az, akire azt mondta Uli Hoeneß, hogy alapember lesz nálunk. Az Aachen elleni kupameccsen hülyét csinált a komplett csapatunkból, ezen felbuzdulva vettük meg. Schlaudraff nem játszatása érhetetlen számomra. Gyors, technikás, jó értelembe véve agresszív játékos. Hitzfeld mégsem bízott benne, így mindössze 14 tétmeccsen játszott nálunk, annak ellenére, hogy a válogatottba is meghívták. Érthető is, hogy nagyon megutált itt lenni. Jelenleg a Hannover játékosa.
Stephan Fürstner (2002-2009, német)
Fürstner-t Magath hozta fel és kezdte el játszani. Szembetűnő, hogy ahogy Magath távozott a csapattól, Fürstner játéklehetőségeinek a száma is radikálisan lecsökkent. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így került el 2009-ben a Bundesliga 2-s Fürth csapatához, ahol alapembernek mondható. Müncheni születésű, mi kutyánk kölyke.
Landon Donovan (2009, amerikai)
Mindössze két hónapot töltött nálunk az amerikai sztár játékos. Mert bizony, Donovan hazájában sztárnak számít. Tudni kell ám, hogy az USA-ban a Soccer, vagyis a mi focink, legjobb esetben is alig fér be a top10 liga közé. Olyan bajnokságok előzik meg, teljesen jogosan, mint az NFL, NHL, NBA, MLB, de előtte van a Nascar és a többi egyetemi liga; College Football, NCAA Basketball. Szóval Donovan a nem túl nagy, de annál lelkesebb MLS és az amerikai nemzeti csapat sztárja. Karrierje Európában csőd. Erőltették Leverkusen-ben és az Everton-nál is. Nálunk nem volt maradása, mert nem csinált semmit sem, másrészt pedig 8 millió eurót kért érte a LA. Galaxy, ami röhejesen nagy ár volt érte. Így hát Landon visszatért, hogy sztárként tengesse tovább mindennapjait az USA-ban.
Lukas Podolski (2006-2009, német-lengyel)
A "Prinz" azaz herceg becenévre hallgató játékos a 2006-s VB után került hozzánk, potom 10 millió euróért. De, nem is ez a lényeg, hanem, hogy iszonyatosan nagy lehetőség volt benne. Gyors, erős, dinamikus és kapura veszélyes játékos. Talán túl gyorsan szakadt rá az a teher, amit a Bayern München jelent. Érdekesség, hogy a válogatottban mindig is jól játszott, VB-n, EB-n, selejtezőn. Mondjuk esetében én nem értem, hogy minek kellett a nyakára hozni a Klose-Toni kettőst, szerény megítélésem szerint elég lett volna Klose is. Pláne Toni további története miatt is. Podolski 2009-ben hazatért Kölnbe ahol a szurkolók is gyűjtésbe kezdtek, hogy vissza tudják venni. Méltatlan müncheni karrierje óta sem találja magát klubszinten, egyedül ellenünk játszik mindig jól. Szintén nagyon sajnálom... egyébként Schweinsteiger legjobb haverja, Jogi Löw és Klinsmann kedvence a Nationalelf-nél. 89 meccsen 42 gólt lőtt a válogatottban, és még mindig csak 26 éves.
Alexander Baumjohann (2009-2010, német)
Baumjohann a semmiből robbant be a köztudatba, amikor parádés szezont hozott le a Gladbach csapatában 2008/2009-s kiírásban. Eredetileg Schalke nevelés, de a személyiségi problémái miatt lemondtak róla. Klinsmann igazolt le, hogy aztán van Gaal "szenvedjen vele". Nálunk nem játszott rosszul, mégsem bízott benne a holland edző. Többen is mondták róla, hogy alakítania kell a személyiségén, mert így nem lesz soha sem nagy játékos, még akkor sem, ha egyébként tehetséges. A Schalke-ban aztán Magath szívatta, de ahogy elment a jó öreg Felix, Baumjohann parádés meccset hozott le az Inter ellen Milánóban. (2-5). Jelenleg kifelé áll a rúdja újfent a Schalke-nál.
José Ernesto Sosa (2007-2010, argentin)
Sosa is potom 9 millió euróért érkezett az Estudiantes csapatától 2007 nyarán. Ő benne is az új csodagyereket kerestük, de persze nem kaptuk meg. Teljesen átlagos teljesítményt nyújtott nálunk. Nem mutatta meg sem irányítói képességeit, sem a technikai tudását. Egy jó megmozdulása volt, amikor a Getafe ellen Toni fejére tette a továbbjutást jelentő gólt a hosszabbításban. Egy időre kölcsön adtuk a régi klubjának, ahol jól játszott, de mikor visszatért van Gaal nem tartott rá igényt. Jelenleg a Napoli játékosa.
Andreas Ottl (2001-2011, német)
Echte, müncheni srác, aki világ életében Bayern játékos volt. Ettől független.. hát na, nem mutatta meg, hogy miért is van itt ennyi ideje. Vagyis most már múltidő. Magath látta meg benne a "tehetséget" és hozta fel az "A" csapatba, ahol aztán végig játszatta amíg itt volt. Ottl egy edzőnél sem volt kezdő, de mindenkinél stabil csere tudott lenni, kivéve van Gaal-nál, aki kölcsön is adta. Játéka olyan semmilyen. Védekező kp. elvileg, de ebből semmit sem mutatott. Évente volt 1-2 bomba gólja, de ennyi. Heynckes nem is tart rá igényt. Már a Hertha csapatával edzőtáborozik.
Edson Braafheid (2009-2011, surinamei-holland)
Braafheid holland válogatottként, van Gaal kérésére jött hozzánk a Twente csapatától. Ahogy mondta magáról Edson "Gyors, erős, modern védő vagyok". Tény és való, hogy gyors és erős. Ilyen fizikumú szélsővédő nem igen van. Leginkább az NFL-ből ismert Ray Rice-hoz (Baltimore Ravens, RB) tudnám hasonlítani. Alacsony, súlypont lent, húsgolyó. Egy szóval iszonyúan erős és gyors játékos, a Bundesliga leggyorsabb játékosának tartják. Ennek ellenére semmit sem tudott kamatoztatni ebből. Egyedül a Juventus elleni hazai BL meccsen játszott jól. Nem segítette, hogy hamar megtalálta a közönség és van Gaal is ellene fordult. Volt, hogy ordítva osztották ki egymást. Jelenleg a Hoffenheim játékosa, VB ezüstérmes.
Christian Lell (2001-2010, német)
Lell olyannyira a mi kutyánké, hogy a Säbener utcán lakott. Világ életében Bayern játékos és szurkoló volt. Bemutatkozott az utánpótlás válogatottban is. Komolyan először Hitzfeld vette, aki elkezdte Sagnol helyén játszatni. Bár nem volt kiemelkedően tehetséges, csupaszívvel hozta le a mérkőzéseket, látszott rajta, hogy nagyon küzd a csapatért. Lell pályafutását tarkítja a magánélete, ami nem a legszerencsésebb. Folyamatosan rendőrségi ügyei voltak a volt barátnője miatt. Volt, hogy összeverekedtek, de előfordult, hogy amíg Lell játszott, addig a csaj szétverte Lell lakását, több tízezer eurós kárt okozva. Aztán ment a pereskedés a 2 közös kutyáért és mindezt megfejelte a P1 discoban elkövetett verekedéssel. Lell utolsó évében van Gaal alatt alig játszott. Sokan azt hitték, hogy a teljesítményével volt gond, csak később derült ki, hogy a gyógyíthatatlan beteg testvérét ápolta, s ezért maradt engedéllyel távol az edzésektől is. 2010-ben a Hertha-hoz igazolt, ahol hamar a csapatvezére lett. Meghívták az osztrák válogatottba is, ami átmenetileg meghiúsult bürokratikus okok miatt. Hitzfeld alatt annyira jó játékot mutatott, hogy komolyan felmerült a neve, hogy ő, vagy Clemenes Fritz (Bremen) utazzon a 2008-s EB-re.
Michael Rensing (2001-2010, német)
Szintén saját nevelés, aki nyíltan is Oliver Kahn utódjának lett kiképezve. Hihetetlen tehetsége miatt már fiatal kora óta a Titánnal edzett és Sepp Maier volt az edzője. Nem is volt kérdés, hogy megörökli az 1-s számú mezt. Kahn visszavonulása után minden figyelem ráirányult. Rensing-nek viszont nem volt szerencséje. A védelem előtte szar volt, és sok olyan hibát követett el, ami a rutintalanságból és a stresszből. Mindig is meg fog maradni az a kép, ahol a Bremen elleni 5-s hazai zakó után pityeregve hagyta el a pályát. Klinsi kirakta őt a wolfsburgi égés után, és Butt-t tette be a kapuba a Barca elleni meccsel kezdődően. van Gaal adott még neki egy esélyt, amivel részben élt is, hiszen az Audi Kupán az MU elleni büntetőpárbajban már már a Titánt idézte, de aztán a Mainz elleni fiaskóval kikerült végleg a kezdőből. Majd félévig klub nélkül tengődött, nem kellett még az angol második vonalba sem. Aztán jött a Köln ajánlata, és Rense hazatért Németországba. 2011 nyarán készült egy ranglista a mérvadó Kicker magazinban, ahol a statisztikák alapján a liga legjobb kapusa volt az elmúlt szezonban, messze megelőzve Manuel Neuer-t.
Mehmet Ekici (2008-2011, német-török)
Újfent egy müncheni születésű fiatal ember. Még mindig csak 21 éves, de már 5 millió eurót fizetett érte a Bremen csapata. Nálunk nem igen került szóba, hogy játsszon, hiszen így is túljelentkezés van a középpályán, így került Nürnbergbe, ahol Gündogan oldalán hatalmasat játszott. Jövőre az vár rá, hogy betöltse Özil helyét a brémai csapatban.
Thomas Kraft (2004-2011, német)
És jöjjön végül az a játékos, aki akaratán kívül is, média szereplő lett, és egy szurkolói csoport bálványa. Kraft esetében nem volt titok a tehetsége és a vezetői karizmája. Sokan már régóta ágáltak amellett, hogy Hans-Jörg Butt helyett ő védjen. van Gaal a téli edzőtáborban cserélte le Butt-t Kraft-ra, aki meghálálta a bizalmat. Egy-két kisebb hibát kivéve, tökéletes játékot mutatott, valóságos hírnévre tett szert mint "11-s ölő kapus". Aztán jött a Schalke elleni kupameccs ahol megszellőztették, hogy Manuel Neuer-t akarja a vezetőség. Azonnal robbant a Bayern tábor, több ezren tartották a "Koan Neuer" cetliket. Minél valószínűbb volt Neuer jövetele, annál radikálisabb lett a müncheni ultrák csoportja és Kraft is. A szurkolók többször is Kraft mellett álltak ki, és folyamatosan támadták Uli Hoeneß-t, illetve kifejtették, hogy nem kérnek Manuel Neuer-ből. Kraft odáig ment el, hogy azt mondta, hogy a, játszani akar b, nem marad,ha Neuer jön. Neuer jött, Kraft pedig ment a Hertha csapatához, ahol megkapta az 1-s számú mezt. Az indulatok most sem csitultak. Neuer és Hoeneß el fog látogatni a szurkolókhoz egy terror szakértő társaságában, hogy valahogy megoldást találjanak erre a kérdésre, de ez már Thomas Kraft szempontjából mind1.